Ocskó Zoltán

                                                                      
          \////                                   A végzetes verés  
          (@ @)                                                       
_______ooO-(_)-Ooo________________________________________________________

Szereplôk:
      Nagy Natália
      Pethô Zsolt
Szereplôk:
      Nagy Natália
      Pethô Zsolt

N: - Jó reggelt kívánok igazgató úr!
P: - Á, Mrs Perkins! Kedves öntöl, hogy befáradt!
N: - Szóra sem érdemes! Ha Tommy-val valóban valami gond van, szeretném csírá-
     jában elfojtani.
P: - Az igazat megvallva, tényleg nincs minden rendben a fia körül. Újabban a
     viselkedése nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. Egyáltalán nem vesz
     részt a közösség életében, távol marad a sportfoglalkozásoktól, és hetek
     óta nem írt leckét.
N: - Hát ez hihetetlen!
P: - Az igazat megvallva, ha nem halt volna meg, kicsapnám!
N: - Tessék?
P: - Jól hallotta, kicsapnám! Ha nem venném figyelembe, hogy a fia halott, re-
     pülne innen!
N: - Tommy meghalt?
P: - Igen. Fönt fekszik a betegszobában. Merev és világoszöld. Én megpróbáltam
     a lelkére beszélni, de nem mozdul.
N: - Tommy meghalt!!
P: - Borzasztóan szélsôséges a viselkedése. Az egyik pillanatban le-föl rohan-
     gál a folyosón, másnap meg teljesen mozdulatlan, és bűzleni kezd.
N: - Na de én ezt nem értem! Hogyan halt meg?
P: - Fontos ez?
N: - Igen, úgy gondolom.
P: - A könyvtár miatt volt az egész. Tudja, a fiúk elkezdtek könyveket kivin-
     ni aláírás nélkül, a maga fiát is elkaptuk, én verésben részesítettem, és
     eközben meghalt. De megnyugtathatom Mrs. Perkins, hogy a hangadót elcsíp-
     tük, így már semmiféle probléma nem lesz a könyvtári fegyelemmel. Tudja,
     a kartoték-rendszer bevezetésével...
N: - Jól értettem, hogy maga agyonverte a fiamat?
P: - Igen de ne haragudjon, nem szoktam hozzá, hogy félbeszakítsanak. Tehát a
     kartoték-rendszer bevezetésével...
N: - Tulajdonképpen mi történt?
P: - A fiúk belógtak a könyvtárba, és könyveket vittek el.
N: - A verésnél mi történt?
P: - Ja, akkor? A fia az egyik pillanatban hajolt, aztán feküdt.
N: - Holtan?
P: - Olyasmi. Öszintén szólva Mrs. Perkins, kicsit egy betegesnek tartom, hogy
     így vájkál a fia halálában! Itt most a gyerek hozzáállásáról van szó, és
     már kezdem sejteni, hogy kitôl örökölhette!
N: - Én legalább nem vertem agyon!
P: - Valóban nem. Ez azonnal látszott rajta, mikor hozzánk került. Tűnôdtem is
     rajta, nem vált volna-e belôle egy egészen más gyerek, ha maga néhányszor
     már agyonveri.
N: - Maga megôrült?
P: - Igen, megôrülök a dühtôl, mert a szerda délutáni tanítás elmarad a teme-
     tés miatt. De ne haragudjon, mennem kell.
N: - Ez képtelenség!
P: - Igen az... lenne, ha igaz lenne!
N: - Mit mond? Hogy mondja?
P: - Csak vicceltem, Mrs. Perkins!
N: - Hála Istennek!
P: - Szombaton lesz a temetés!